Csetény község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Zirci kistérség
Lakosság: 2000 fő
Terület: 18.37 km²
Népsűrűség: 108,87 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 88

Fekvése

Csetény a Bakony keleti lejtőjén,a Zirc-Mór közötti országút mentén, Zirctől mintegy 15 km-re terül el.

Története

A legelső településnyomokat a neolit korban találták meg a régészek, ekkortól folyamatosan lakott volt a falu vagy határának valamely része a rómaiakon keresztül napjainkig. Cheten első okleveles említése a 14. század elejéről valók, de a régészeti leletek és a névadás módja szerint ennél lényegesen, évszázadokkal idősebb a falu. A középkorban Csesznek vár részeként több tulajdonosa is van, de főként királyi birtok. A török kori adójegyzékekben rendszeresen említik, részletes leírás is van az itt lakókról, földjeikről, kőtornyú kőtemplomáról, malmáról, adóikról, a falu birtokosairól. Bocskai dunántúli hadjárata idején új telepesek érkeznek, ekkor ismerjük az itt élők első teljes névsorát. 1637-től 1852-ig az Esterházy-családé a falu. A török alóli felszabadulás után a lakosság létszáma többszörösére nő, ekkor kezdődnek a nagyarányú erdőirtások és ekkor épülnek ki az uradalmi épületek is, az új templom, parókia, kocsma, kastély. Kialakul a községi és az uradalmi kettős központú falu. 1853-ban az Eszterházy-családtól a birtokot megvásárló Zitterbarth Mátyás –neves építész- méreti fel újra a falu határát. Több tulajdonosváltás után a milleniumidején a Holitscher-család vásárolta meg a kastélyt és a község uradalmi részét, és nagyarányú birtokfejlesztésekbe kezdtek. A község felépítése a továbiakba változatlan maradt, csupán a Zirc-móri országút déli részén osztottak új házhelyeket a század közepén, majd az első világháború utáni években Holitscher-telep néven alakítottak ki két utcát néhány házzal. A község többi utcája már 1945. után, többségében a hatvanas években alakult ki.

Nevezetességei

Holitscher-kastély és kastélypark

A kastély légifotója

A műemlékjellegű, egykori barokk, majd az évszázadok során többször átépített és megtoldott kastély községünk büszkesége. Névadója Holitscher Károly, az épület utolsó tulajdonosa, egykori országgyűlési képviselő, bankelnök, nagybirtokos. Az épület építési idejét nem ismerjük, de 1747- 49. között már említik, mint Eszterházy Imre tulajdonát, rá utalnak az épületben talált C I E monogramos téglák. Ekkor már biztosan létezik a boltíves pince és az épületnek a pincével megegyező alapterületű része. A kastély felújítása során azonban találtak még Esterházy János gróf által -1692. előtt- vettetett téglákat is. A kastély természetesen ritkán szolgált állandó lakásául az általában Bécsben és Pozsonyban tartózkodó Eszterházy grófoknak. Alkalmanként szállhattak meg az épületben, nyaralónak, vadászháznak használva azt. Az oszlopi kastély megépülte után, az 1780-as évek végén már valószínű, hogy egy rövidebb ideig nem is lakták. Ekkorra oly mértékben leromlott az épület, hogy az akkor házasodó Eszterházy Mihály 1817. táján 60.000 ezüst forintból tudta csak helyreállítani az egykori barokk kúriát. Feltehetően 1852-60. között került sor a másik nagy átépítésre, tulajdonosa ekkor ifj. Zitterbarth Mátyás, a kor egyik legnevesebb klasszicista építésze. Az ezt követő 30 év alatt toldotta meg a földszintes részt egy víztoronnyal valamelyik tulajdonos. Zitterbarth Mátyás 1862-es halála és a millennium között több tulajdonosa volt az épületnek: báró Bornemissza Gábor, a Sclézinger-család, a bécsi Boschán-család, majd végül a kastélyt emeletes szárnnyal megtoldó Holitscher Lipót és leszármazottai. A második világháború után az épületetállamosították és a helyi tanács, majd önkormányzat tulajdonába került, itt volt a tanácsház, a posta és egyéb közintézmények. A kastély földszintes részét 1993-94-ben az önkormányzat támogatásával közművelődési célokra újíttatta fel a Holitscher Kastély Felújító Társaság Alapítvány. Az emeletes szárny felújítási munkái 2000-ben kezdődtek, és még napjainkban is tartanak. A kastély körül található, több mint l6 hold területű, angol mintára telepített park történetéről, életkoráról nem sokat tudunk. A park elődje talán a kastély körül meghagyott ősi erdő lehetett, melynek még létező legidősebb fái 25o-3oo évesek, első említése 1846-ból való. Jelenlegi állapota inkább gondozott parkerdő jelleget mutat, mint a két világháború közötti egykor egzotikus növényekkel telepített arborétumot. A csetényi kastély

Kápolna a kastélykertben

A csetényi Római katolikus kápolna

Református templom

Első világháború-s hősi emlékmű A második világháború áldozatainak emlékműve

Millenniumi emlékmű

[1]

Szélerőművek a falu határában

Lásd még

Csetényi szélerőmű

Következő községek

További községek